A gyümölcsös rengetegében egy csoda !
Egy gyermekágyas asszony tejjel telt melleivel,
E kertben sétált gyermekével,
Gyöngéd lágy kezében csöppségét hordozta, csókolta.
A kert tele volt gyümölccsel, cseresznyével !
S az egyik fának árnyékában lepihent, meghúzódva,
Jövőjét mellé helyezte a földre,
Az alacsonyan lehajlott ágakról cseresznyét szedett, szórta.
E pillanat képnek gyönyöre tetőzött !
Haja pántlikával nem volt befonva,
Azok a szabad, vad hajszálak
A lágy szellő mozgásában lobogtak.
S ezzel a kis kötény teherrel,
Arca Szűsz Mária volt,
És az ifjú jövő zsémbes hangja jelezte...
Éhes, türelmetlenségre mutatott.
Azok az áldott mellek, melyek kielégítették hangját,
A kertben az asszony tudta..., hogy az Ősz még messze,
S a gyümölcsös még árasztja illatát.
Már akkor tudtuk: Milyen nagy rejtély a megváltás !
S azóta Idesnek csöppsége voltam...
Hosszú éveken át.