Imádom a meleg esőt,
Szülővárosomnak központját,
Hogy sétáljak a piactéren,
Ott voltak a megbeszélt találkák
Nyugdíjasok, fiatalok, munkanélküliek...
Fejetlenek s részegek, kik a Napos időben
Sárga birsalmaként érlelődtek.
Gondolatban végigjártam városomnak keskeny utcáit,
Azt a sikátort honnan sok éve
Felém szaladt egy fiatal lány itt,
Majd lihegve kinyögte:
Szeretlek és szeress ugyan így !
E látomásban csak a por száll fel
Befedi földi hatalmasságomat...
Lényemben csak turkál.
Próbálok fütyörészve rá sem gondolni,
Pedig nagyon szép esőben a Nap,
Oly nehezek a könnyek a szemhéj alatt...
Derűsek, nem törődve előre figyelek,
Visszatartani nem tudom őket !
Átszűröm szempilláim között,
Látva a vékony arany szálat,
Mely a Napos esőben egy élvezet...
Hunyorítok, visszafogom vele a szépet,
S az Ő zsebkendőjével kitörlöm szemeimből a fájdalmas emléket.