Az igazság előttem felöltözve állott
Vetkőztess le!- eképp kiáltott
Mert nem bírom magamon a hazug göncöket
Gyere, hasítsd menten le őket!
Mert hamis ez a ruha, amit reám adtak
Tükrömben meglátták magukat
Pőreségemmel szembenézni nem akartak
Felfedezték bűnös voltukat
De hazugsággal szemben csak akkor győzhetek
Ha az álruhámból kivedlek
Meztelenül vagyok jó és így is vagyok szép
Mint egy glóriával fénylő kép
Leplezetlenségem jót és rosszat megmutat
Sátánt és angyalt, a jó utat
Mert a hamis előtt pucér testem vonaglik
Erőtlen a hamis, lehullik
Vetkőztess le most hát, hogy tudja meg a világ
Örökké arat az igazság
S ahogy lassan ruháiból kihámoztam
Egómmal szembetalálkoztam…