MEGÁLLOK
Nagy költők a mintaképek
Kihez soha fel nem érek.
Tőlük lopok gondolatot,
Néha szívem úgy mosolyog.
Mit akarsz te ettől, attól
Mindenkitől, aki távol.
Nem mosolygok, nem lopok szót,
Gondolkozom, írok majd jót.
Írok arról, ami bántott,
Arról is, épp amit várok.
Szállok mennybe és pokolba
Lehet, lehullok a porba.
Múzsát én nem csókolgatok
Magától jött gondolatok,
Könyörögnek, írjam őt le,
Ha nem írom, elrepülne.
Megállok az utcasarkon
Gondolatom le kell írnom.
Ha nem írom, tovaszállnak,
Mert ők énrám sose várnak.
ZETA