Radnai István:
A TÖRTÉNELMEK TERMÉSZETRAJZA
a szél hosszú nyelű fejszéje
mint zöld szakadék hajdani
nyiladékán spanyollovasokként
fekteti keresztbe a fákat viharok
kegyetlen kezétől áldozatként
s a magunk élettelen léptei
kerülők önmagukba visszatérők
kik nyugszanak a gyökerek közt
maga a forradalom mely újraéledt
maga a forradalom mely minden
negyedik tavaszon eljön s bekopog
s amely minden őszig győzelem
s eljön a varjúhangú megtorlás
a keleti télből fegyverletétel
szélhasította hóterítő néma
zúgás mint tankok láncai
dízelhajtotta ítélet megszáll
és szállást sose kérve örök-
lakásokat épít dőresége
pedig tudhatná a hatalom
múlik mint az évszakok
és a sírokról ibolyát szedtünk