Csizmám a szögön
Írta: Sancho Dátum: Június 28 2010 19:40:11
Gy
Ő már régen tűri a porba taposást,
Az ütés-verést, a sürgés-forgást,
S nem panaszkodik, néha nyekken,
Színpadon nőttünk össze mi ketten.
Teljes hír
Felakasztva szuszog csizmám a szögön,
Megkopott sarka, talpa sírt sok rögön,
Fénye hunyorog minden alkalommal,
Be kell kenni újra, éjfekete balzsammal.
Ő már régen tűri a porba taposást,
Az ütés-verést, a sürgés-forgást,
S nem panaszkodik, néha nyekken,
Színpadon nőttünk össze mi ketten.
Szálkás színpadon, kőkemény betonon,
Aranyos fűben, hidegben, forró napokon,
Fénye hunyorog minden alkalommal,
Be kell kenni újra, éjfekete balzsammal.
Ő már régen tűri, ha simogatást kap,
Csillagtalanul is vakít, mint a Nap,
S este nyugovóra tér, szuszog a szögön,
Lelkünk csak úgy, szép álmokat köszön.