Ments meg!
Írta: Goldika89 Dátum: Július 01 2010 22:03:35

---

G

Ha lehetne,eléd hinteném a nyári éj száz csillagát,
szívedbe karcolnám buta versem minden egyes mondatát,

---

Teljes hír

---

Már majdnem egy hete,hogy minden éjjel a karjaidban alszom el...
Némán kérdem,hogyan tovább,de a nyári égbolt nem felel,
csak egy magányos tücsök zengi párra vágyó sóhaját,
s hozzád száll egy néma kérdés a csillagfényű esten át.

Mondd,Kedvesem,mi lesz velem,ha az éjjel jő,s Te nem ölelsz?
Ha vágyódó sóhajom szertehull,mert nem vagy itt, mert nem felelsz?
Mi lesz ha a sötétség majd egyedül talál,
s kispárnámon fészket rak a makacskodó magány?

Ha lehetne,eléd hinteném a nyári éj száz csillagát,
szívedbe karcolnám buta versem minden egyes mondatát,
s takarót szőnék álmaidnak mik lelkembe takarnak,
ha lehetne,azt akarnám,hogy ne jöjjön a holnap,
mert félek. Félek,hogy elmúlik,hogy nem leszel majd újra,
s minden érzés szertefoszlik száz atomra hullva,
s imádkozom az időnek,de csak bután siet tovább,
miért nem hallja senki meg egy szív néma sóhaját?

Ments meg engem,Te egyetlen, égben megírt szerelem,
ölelj át szorosan ha majd újra rámtalál a félelem.
Ments meg engem százezer kimondatlan vágytól,
a fájó,jéghideg,nagyon üres ágytól.
Ments meg engem Kedvesem,már nem élhetek nélküled,
ha lehetne,én elsuttognám,mire gondolni sem lehet...