Ha már úgy érzem,nincs tovább
erőm elviselni a Létet,
a rám tapadó szürke poklot,
mit hazugság-háló izzó
szövevénye szívembe éget,
hozzád fordulok Uram!
A létezés mocskát legyőzni
s ne csak elviselni adj erőt,
ki hatalmasabb vagy
saját sorsomnál,
mit gyáva önzésemmel
magam rontottam el.
Lázadnék már a szabadságért
de a mindennapok szennyes
hazugság-hullámai
átcsapnak béklyóba vert lelkemen
s csak remélhetem,
hogy a bánat könnyei lemossák
az igaztalan szavak sötét foltját.
Tiltakozó szavaim hiába tolonganak
rámkényszerített akarat
szeretetbe burkolt leple alatt
élnem kell a mindennapokat.
Adj hát erőt,Uram,
hogy kifényesedhessen újra a Lét
hazug szavak fojtó szennyét
villámok tüze égesse szét
s áradjon lelkemre újra fény.