Felhők közt középen kis sziget,
Hol fényesebben ragyog minden.
Láb lógatva egy angyalka integet,
Lehulló könnye megérint engem.
Könnye nyomán boldogság fakad,
Virágok nyílnak, egy szivárvány alatt.
Sok az ember, táncra perdül mindenki.
Csak én, egyedül én nem tudok feledni.
Virágok közt táncoló boldog emberek,
Én csak kuporgok, felnézni nem merek.
Mert tudom, értem hull az Angyal könnye,
Pedig én ezt nem kértem tőle.
Felhők közt középen kis sziget,
Az Angyal még mindig csak integet.
Felnézek végre és meglátom szemed,
Tán egyszer még ott leszek Veled.