Valami volt még...
Írta: PiaNista Dátum: Július 12 2010 04:59:06
H
Valami volt még mit mondani akartam,
Sokszor elkezdtem, de mindíg nagy volt a zaj.
Próbáltam jelezni, rossz irányba tartunk,
Aztán már késő volt és megtörtént a baj.
Teljes hír
Valami volt még mit mondani akartam,
Sokszor elkezdtem, de mindíg nagy volt a zaj.
Próbáltam jelezni, rossz irányba tartunk,
Aztán már késő volt és megtörtént a baj.
Valami volt még mit mondani akartam,
Mielőtt teljesen elgyengül a hangom,
Fontos lett volna, hogy szót értsünk erről, bár
Tudom hogy a világ nem csak az én dolgom.
Mért is hinném én, hogy rajtam múlik minden?
Éhező milliók nem is bennem látják
Megmentőjüket, a közelgő Messiást,
A jövőt, ha van még, százszor elsiratják.
Elsiratják, mert már régen nem hiszik, hogy
Csontjaink halmain új élet sarjadhat.
Nem érdekli őket, mi lesz száz év múlva,
Azt hiszik, hősök ők s nyugodtan alhatnak.
Mért is mozdulnának, tennének valamit?
Egyszerűbb így, inkább másra mutogatnak,
Másra mutogatnak, ők csupán szenvedő
Áldozatai egy igaztalanságnak.
Szentek akik másik arcukat is tartják,
Ahelyett, hogy végre felkiáltanának:
„Utánunk még sokan születnek itt élni,
Átkoznak majd hogyha bűztől fulladoznak”.
Mert nem hősiesség hagyni megalázni,
Könnyezve nézni sok éhenhalt gyermeket,
Mi abban a jó, hisz elpusztul itt minden,
Hiába szőttünk mi szép látszat-terveket.
Mindíg az erősebb korbács szabott törvényt,
A korbácsot kéne végre elvennetek,
Ne mondhassa ránk ki utánunk jön élni:
„Nem csináltak semmit: vártak és szenvedtek”.
Tanácstalan várjuk, tán jön majd egy csoda,
Istenekre bízzuk ami még hátra van,
Elolvad minden jég, nem lesz víz, levegő,
Kipusztul az ember, az a boldogtalan.
Utolsó percünket éljük itt a Földön,
Hát el kell döntenünk azt hogy most mit teszünk,
Egy percet se várjunk, tiltsuk ami káros
Bolygónkra és ránk, mert különben elveszünk.
Maróti László 2010 július