A benned ég? könnyek
Írta: amazonasz Dátum: Október 13 2007 06:12:36
A megkövült remény, torkodba mar.
S csak hörg? sikolyod sóhaját hallod,
H
Teljes hír
A benned ég? könnyek
Holdudvarok sápadt csendje ringat.
Álmos rétek, zöld lidércek múló fénye,
olvadt percek lassan szétfolyó reménye,
hantolja el a haldokló múltat.
Sok elporladt, megfakult pillanat.
Vonagló vágyak sebzett jajszava kiált,
és szürkére festi a rád tapadt magányt,
hisz tántorgó lelked fogja vagy.
A megkövült remény, torkodba mar.
S csak hörg? sikolyod sóhaját hallod,
régen elapadt már egykor érces hangod,
és foszló árnyad lágyan eltakar.
Körbe vesz némán a gomolygó csend.
A benned tátongó mélység egyre hívogat,
elmosva fényt, vágyat, s diderg? álmokat,
csupán; könnyed hull fájón odabent.
Sándor Gyula
2006-07-09