Nem tudhatod, nem mondhatod
Csak szavakba foglalhatod, de
Mit ér a szó lélek nélkül
Öröm és szenvedés nélkül.
Százszor újra megálmodod, de
Még századszorra sem tudhatod
Kimondani amit érzel
Amit lelked benned érlel.
Csendben maradsz, meghallhatod
Amit lelked elmédnek mond,
Tartsd titokban mindörökké, s
Szívedben őrízd meg kinccsé.