Habsburg Albert, Magyar Király,
Mikor elhunyt hirtelen,
Özvegy Erzsébet királyné,
Egyedül lett, terhesen.
Hogy születendő fiának,
Biztosítsa hatalmát,
Udvarhölgyét beszélte rá,
Lopja el a koronát.
Kottanerné el is lopta,
Vörös vánkosba varrta,
Majd egy ócska tehénbőrrel,
Egy szánon betakarta.
A nagy visegrádi várból,
Részben a Duna jegén,
Komáromba szállította,
Február húsz éjjelén.
Kisfiút szült a Királyné,
Azt várt és azt is kapott,
Akit később csecsemőként,
Meg is koronáztatott.
Frigyes császár volt a gyámja,
A csecsemő királynak,
Nála volt akkor a helye,
Így a Szent Koronának.
Évek múlva a korona,
Imételtem hazatért,
Mátyás Király váltotta ki,
Nyolcvanezer aranyért.