Szerelemről 17.
Tavaszt szeretem és a nyarat,
Mikor megy a Nap lefelé este
Olyan csodálatos az alkonyat.
Kertbe megyek Napot lesve
Nézem az eget, hogyan festi,
Olyan szép az ég az esti.
Hold, mint pásztor csillagok közt
Kószál magában a fák mögött.
Kúszik egyre fel az égre
Csillagokat nézi égve.
Fiú és lány a Holdat lesik,
Közben meg egymást eszik.
Kezet fognak séta közben
Attól kicsit tűzbe jönnek.
Leány pásztor a vén óra,
Leány hallgat a szép szóra.
Haza menni nehéz nagyon,
Búcsúzni kell, nem haragszom.
ZETA