DÉLELŐTTÖM
(Szűcs István)
Szellemek szárnya, úgy ring a kötélen,
anyócska ruhái, mit föltereget.
Én meg az árnyban, pipázva a széken,
felé bodorítok kis fellegeket.
Kis tyúk kaparászik málnabokorba,
és elnyúlva alszik az árnyban az eb.
Rásimul lustán a macskacicóka,
árad a nap heve, mind tüzesebb.
(2010-06-01)