Hold
Írta: vivmancs Dátum: Október 15 2007 05:20:38

---

T

Halk suttogást hallani csak a sötét éjszakában.

---

Teljes hír

---

Hold

Halk suttogást hallani csak a sötét éjszakában.
Álmatlanul fekszem csendben, a szobámban.
Néha- néha elszenderedem, de álom nem jön a szememre,
A hold fénye világít csak bele a szemembe.
Milyen érdekes, a Hold és a Nap sosem álmosak!
?k mindig büszkén néznek le ránk, kikre vigyázni akarnak.
A Hold fehér fénye megnyugvást hoz az éjszakába,
Míg a nap sárga fénnyel világítja meg lábam el?tt az utat.
Mégis a hold az, ki vezet engem,
Hisz oly csodás, minden éjjel óv engem.
Vigyáz rám, mint gyermekkoromban anyám,
? is óvott minden bajtól, minden éjszakán.
?riz engem, mint medve a kisbocsot.
Vigyáz, hogy kikerülje az árkot.
?rzi álmom, mint a nagymamám,
Ki vigyázott rám éjjelente, ha rémálom jött rám.
Megnyugtatott, egy mesét olvasott,
Megpuszilt, majd az álom újra elnyomott.
A Hold vigyáz rám, mint dédimamám, ha nála nyaraltam.
Megvetette puha ágyam, s egy dal mellett én elaludtam.
Éjszakai hidegben a Hold kint fázik.
Neki nem mond mesét senki, ha elálmosodik.
Nem énekelnek neki, ha szemét lehunyná,
Nem fekhet le puha ágyba, ha az álom elnyomná.
? éberen vigyáz minden emberre,
Legyen az gyerek, feln?tt, id?s, vagy egy apró csecsem?cske.
Vigyázza ? mindenki álmát, még csak meg se köszöntük neki,
Minden éjjel minket figyel, nehogy megbotoljon valaki.
Hisz a Hold magányos, nem tehet mást,
Csak vigyázza mindenki álmát, míg tart az éjjel, s a Nap le nem váltja társát.