Radnai István:
HETEDIK
hét évenként cserélődnének a sejtek
azonos vagy önmagaddal és nem is sejted
és mégsem mert kiürül mint a vágy
hat év után kitakar az üres ágy
terítetlen az asztal
a magány
ágyban marasztal
takaród és rímád a talány
hét évenként így hat az élet
kicsorbult szerszámot nem élez
szerelem és békés önazonosság
hét évenként az ágyneműt kimossák