.jpg)
Vártalak. Hogy gyere. Hogy hívj.
Hogy még egyszer lássalak tisztán.
Őrült vagyok, tudom, így
Minden konvenciót kihíztál.
Húsomba, mint vadak
Éles fogak tépnek, falnak,
Kibeleznek harci varjak.
Emlékezni rád nem fogok.
Ártatlan vagyok,
Mint meghurcolt angyalok könnyei.
Gyógyír nincsen erre.
Most várok, hátha kínom enyhül.
Út nem visz semerre,
Visszhangom csapong
Üres falak közt, egyedül.
Bármit kérdeztem,
Néma maradtál;
Én is néma leszek.
Legyetek boldogok ti,
Ha már én nem lehetek.
Sorsom előre bár
Estig vetülne csak:
Pirulában van az álom,
Az élettől már
Semmit nem várok.