Az éjjeli szekrényemen
A gyertyák rezgő fénye fellapozza a Bibliát,
S az esti imádkozás térdre kényszerített.
Először volt a szó,
Mely mellett elromlottnak éreztem magam:
Vajon tudok-e még imádkozni...
Ki tudom-e mondani a bánatos lelki szavakat?
Figyelmem az üres térben...
Én is.
Nem láttam azt mit a nagy szentírás mutatott,
Ajkaim reszketése feltámadást hírdet,
S mintha az Angyalok is alázattal hallgatnák
Szívem minden rezdülését
Istenem, ezen az estén is Én vétkes, hozzád imádkozom !