Mint említettem volt,
Apám rakodó és szállítő
erdész volt.
/A rakodó ma is a nevét őrzi,
Genál-rakodó./
Egyszer feldúltan jött haza este
és elmesélte nekünk, mi volt a
nap eseménye!
Rakodás közben az egyik hajós,
meglátott egy mókuskát!
Megfigyelte azt a fát, ahol a
mókus bebújt odujába.
Felmászott utánna, hogy
megfogja a mókuskát, de
szegény kis pára menekülve
a farkát otthagyta a rosszember
markában! Természetesen a mókus elvérzett!
Apám, hirtelen természetű ember
lévén és tudván, hogy mi lesz a következmény,
a mókusfarkot szorongató hajósnak
akkora pofont adott, hogy az elvágódott!
Utánna szépen elmagyarázta neki,
hogy ezzel megölt egy védett állatot!
Sajgó képpel azt, mondta, hogy
ő ezt bizony nem tudta.
Hát ez bizony enyhe vigasz, mert a
Mókuska ettől még meghalt!