Képzeletben...
Képzeletben ülök egy békés sziget
homokos fövenyén és nézem a tengert...
a víz tükre felett figyelem a messzeséget..
kémlelem a bársonyos, tiszta kék eget...
Hallgatom,ahogy a hullámok puhán
nyaldossák az aranyló homokot...
élvezem,miként a meleg napsugár
lágyan,érzéssel vesz testemen birtokot...
Szemeim lehunyom...átadom magam
e nyugalomban fogant csodának...
érzem,szívem is halkabban dobban...
megadja magát e szép varázsnak...
Tökéletes ez érzés,felemelő és tiszta...
értéket teremtő,vágyat ébresztő,hogy
az életben nagyon fontos a harmónia,
rádöbbent arra,ne akarj élni máshogy!
Képzeletben ülök egy vakítóan tiszta
kék ég alatt s magamba szívom a nyugalmat...
simogat a tenger felől fújó szél fuvallata...
s elfogadom e magába olvasztó hatalmat!