Szerelemről 34.
Nem akartam sírni
Csak csendben elaludni.
Mosolyogni a Nappal,
Lesni a hajnalt.
Nem akartam szállni
Csak földön járni.
Simogatni a kezed,
Érezni a lelked.
Nem akartam, hogy elmenj
Felhőt se itt lent.
Most kapaszkodom belé,
De ő nem szeretné.
Nem akartam mosolyogni,
Veled hadakozni.
Semmit se akartam én,
Maradjak mindig csak én.
Nem akartam futni,
Hozzád visszajutni.
Tavaszt se akartam, jött
Véletlenül rám köszönt.
Rám mosolygott a Nap
Majd jött az alkonyat.
Kék lett az ég,
Mert kéklett az ég.
Nem akartam szemed látni,
Azt a csodát megcsodálni.
Nem akartalak szeretni,
Nem lehetett nem szeretni.
ZETA