Iskolánk
Írta: raven Dátum: Június 05 2007 06:19:05
**********
"Kit magára hagynak születés után"
**********
Teljes hír
Iskolánk bezáratása ellen rendeztünk egy gálát.
Büszkeségeink léptek itt fel, és az a megtiszteltetés ért,
hogy külön erre az alkalomra írt versemmel zárjam a m?sort.
Mint gyermek:
Kit magára hagynak születés után.
Pedig eljött az id?, most élhetne igazán!
Mint anya:
Ki életet teremt, s neveli gyermekét,
Most arra kényszerítik, dobja el szegényt.
Mint fa:
Minek dús lombja nyugalmat adott,
A korona alászállt, s a földön megfagyott.
Mint levél:
Kinek már hullani kell a fáról,
Mert az ?sz szelével letépte ágáról.
Mint csillag:
Mi sokáig fénylett fenn a sötétségben,
Ám pillanatok múlva kialszik egészen.
Mint Éjszaka:
Zokog fiáért, könnyei a Földre gördülnek,
S a piciny harmatocskák f?szálakra ülnek.
Mint harmatcsepp:
Mib?l tündérek kelnek létre,
Nyújtóznak, játszanak, s fütyülnek a végre:
Eljönnek a gyermekért, anyjához viszik,
Csókolják, röpítik, majd karjába teszik.
Téli fára szállnak, s hogy lábuk ágat ér,
Rügyecskék pattannak, múlik már a dér.
Éj anyjukra néznek: könnyei hullanak,
Felröppennek gyorsan, s csillagot gyújtanak.
Kis reménysugarak, h?séges diákok,
Iskolánk veszélyben, feladat vár Rátok!
2007.05.01. S.O.S. Pet?fi Gálára (május 2.)