Örökség
Írta: rapista Dátum: Augusztus 29 2010 12:06:31
H
elérte már költőnk a pontot
bár szilánk felnyitotta a fejét
versén a hiány semmit se rontott
csak az olvasó agya lehet setét
Teljes hír
az idézetek pontosak, mint ismeretes az egyik legnagyobb francia költőről van szó és a magyar költők legjobbjai fordították..
ez a szöveg nem kell a vers elé, nektek szól!
Radnai istván:
ÖRÖKSÉG
Mottó: "S letépik a virágot mely anya és leány is
És színe mint szemhéjadé s oly félve rebben már is"
Guillaume Apollinaire: Kikericsek
(Radnóti Miklós fordítása)
"Igazgyöngy-ülepű úrnője a szivemnek
Ki mellett más ülep és más gyöngy túl kopott"
Guillaume Apollinaire: Palota
(Kálnoky László fordítása)
elérte már költőnk a pontot
bár szilánk felnyitotta a fejét
versén a hiány semmit se rontott
csak az olvasó agya lehet setét
és ránkcsókolta az utolsó szerelmet
lettem szerelmei ölében gyermek
ki feloson s lenéz a hídra
a víz fölé hajol
a szennyes árral elrobog a titka
még mindíg gyönyöreiről dalol
válasszon el tőle bár egy század
befoghatnád kritikus a szádat
s földig hajol az alázat
ez az a pont hogy vesszőt
sem vehetsz el ködbe veszőt
ne keress itt lelhetsz engem
s a kopár gyalázat
mely írni hergel
e század szennyét sokasodni látja
műanyag-sziget az vak óceánra
épül terül s kerül
ki szaporítja vécépapírra
s mint vihar a deszkáján elül
porának merre lesz a sírja
bár szilánk felnyitotta a fejét
versén a hiány semmit se rontott
utóda kisbetűvel írja
de őrizni nem restelli a becsét