...megállok egy húgyszagú omladozó fal előtt
a külváros peremén, ujjamat lenyomom torkomon
s az olcsó árpalével együtt életem is kihányom,
még rászólok az ablakból bámuló vénasszonyra:
- hé kislány kapj valami rongyot magadra,
és gyere, csavarogjunk egyet ebbe büdös világba',
vagy ha nem tetszik valami, akkor húzz a bánatba!
légyszaros égő himbálódzik egy kutyák pisálta oszlopon
fejem felett, meg a hold röhög rajtam, na, kivárom
míg lebukik a föld alá, addig erőt gyűjtök indulni,
bár lehet, hogy még egyszer kell egy kiadóst hányni,
undorodom már ettől a rohadt világtól,
legjobban egy furcsa alaktól: magamtól.