Nincs vagyonom, nem vagyok senki más:
Mint hírhedett, rossz garabonciás,
Aki csak tekereg,
Nyugodtan lenéznek
A Fuggerek.
Engem nem érdekel az osztalék,
Csupán a távoli
Rejtelmes messzeség,
Ahol a Létnek titka rejtezik,
S Ég a Földdel buján
Ölelkezik.
—–
Nincs koronám, nem vagyok senki más,
Mint üldözendő garabonciás,
Nálam a csízió,
Hadd üldözzön
Az inkvizíció.
Nekem a dogma már nem menedék,
Csak azt hiszem,
Amit dalol az Ég,
Ahol a Létnek titka rejtezik,
S Ég a Földdel buján
Ölelkezik.
—–
Nincs túlerőm, nem vagyok senki más,
Mint egyetlen szál garabonciás,
Fülöp mégis remeg,
Rossz zsarnokok:
Hát tőlem féljetek!
Hazudjon akármit a söpredék,
Én már tudom,
Hogy közeleg a Vég.
Az Élet titka
Bennem rejtezik,
Mert Ég a Földdel
Itt
Ölelkezik.