A bánat
Alszik a város,
Kopog a csend.
Félhomályban, csendben
Ahol a fény se lebben
Sötét padon ül a bánat
Magában lesi az árnyat.
Az árnyak tovaszállnak
Talán éppen rám találnak.
Én vagyok a bánat párja
Akit párja sose várja.
Ha a párom rám találna
A bánatom tovaszállna.
ZETA