Egy kéz megfogja a derekam...
Helyben tart...
Félénken szeret.
Szemeiben ott a hallgatás,
Több, mint egy kereszt.
S az ajkai remegnek...
Fenséges pillanat,
Gyilkos másodpercek,
Lejárt az óra, de visszatér visszhangnak.
Viaszfehér a Hold...
S a csókod lebeg a légben,
Megmozgatja bensőmet,
A gondolatom lehorgonyoz...
Ténylegesen, vajon szeretsz engem?