Kezek játéka
Írta: hubart Dátum: Szeptember 15 2010 07:28:59
H
Te akartad? Vagy csak a véletlen,
Hogy némán a kezedhez érhettem?
Teljes hír
Kezek játéka
Te akartad? Vagy csak a véletlen,
Hogy némán a kezedhez érhettem?
Talán a sors játszott csupán
Merészen, kedvesen, sután.
Fel sem mérve, hogy vétkezem,
Önálló életre kélt kezem.
Nem érdekelte, hogy látja más,
Hogy egyszeri, vagy lesz majd folytatás,
Hogy amit tesz most, tán tilos,
És leírva pirul a papiros.
Mert olyan volt tenyérben a tenyér,
Mint éhes szájban a falat kenyér.
Forró ajkakként kiskezed,
Érintésemre éhezett.
Gyöngéden nyílt fogásra kacsód,
Miként lágyan omlik a csók.
Bütykös, kemény férfiujjam
Azt várta csak, hogy belefúrjam.
És ott, izgalmas forró nászba
Fonódtak ujjaink egymásba.
Majd újra nyíltak, és újra zártak,
Újfent ujjongva a vártnak,
Mint két őrülten epedő,
Világ-szétválasztotta szerető,
Ki végre egymásra talál,
Mielőtt lesújt a halál
Kegyetlen, durva, csontos ökle,
S bilincsbe zárja mindörökre.
2010-09-14