Hétmérföldes csizmémban Boldogkő várában
Írta: gufi Dátum: Szeptember 19 2010 14:04:37
Gy
Magas szikla ormán
Boldogkő vára,
Miskolc, Kassa útját, hajdan ő vigyázta.
Teljes hír
Hétmérföldes csizmámban
Boldogkő várában
Magas szikla ormán
Boldogkő vára,
Miskolc, Kassa útját, hajdan ő vigyázta.
Bódog aszaló volt,
aki építteté,
népi mondavilág imígyen említé.
Béla királyunk, ki
a negyedik vala,
gyilkos tatár elől, e tájon bujdokla.
Aszaló mesternek
pincéje fenekén,
hosszú gyötrő hajszát, végre kipihené.
Új erőre kapva,
menekül is tova,
míg végre a tatár hazánkat elhagyja.
Pár év teltével
idézni a múltat,
Béla királyunk, ismét visszalátogat.
Hálámnak jeléül,
jó aszaló mester,
király vendégeként Budavárba, jer fel!
Vígságot rendezek,
hozd el a családod,
kiházasíthatod mind a hét leányod.
Felruházlak ranggal,
nemesi birtokkal,
teljesítsd kérésem öt évnek múltával.
Szemközti hegy ormán,
építs fel egy várat,
amely majd vigyázza, a kassai utat.
Mesterünknek rögvest
főni kezd a feje,
öt év alatt várat biz, hogy építene.
Az idő gyorsan jár,
Budán már áll a bál,
hét leány, mindenik pazar partit talál.
Az aszaló ekkor
a homlokára csap,
hét derék vővel már építtethet várat.
Áldásom adhatom
majd mind a hét frigyre,
öt év teltével, vár épül a gerincre.
Serény munka rögvest
kezdetét is veszi,
mestereknek hada a hegyet elllepi.
Tornyoknak falai
nőnek felhők fölé,
öt év helyett, már a hetedik év telék.
Két év csúszás nem sok,
nem is számottevő,
szóla az aszaló, jöhet a menyegző.
Negyedik Béla ül
dísz vendégnek helyén,
boldogság sugárzik pároknak a szemén.
Látván ezt a király
koppint az asztalra,
halljátok a szavam, ne mondjam hiába!
E hét ifjú házas
egymásnak karjában,
szerelmük, e sok kő összekovácsolta.
Amíg csak állanak
jövőben e falak,
hirdessék fennkölten az utókoroknak.
E köveknek köszönhető
lányok boldogsága,
váruknak neve legyen Boldogkővára.
Tehát így említé
ama népi monda,
tény, hogy vár álla itt az Árpád-kor óta.
Az oroszlán sziklán
figyelő őrállás,
mára már veszélyes, tilos a kijárás.
Gazda jön, gazda megy,
a századok telnek,
megjön Lipót császár és a hű pribékek.
Boldogkővára jut
érdemtelen sorsra,
eléri a végzet, császárnak bosszúja.
Zsoldos katonái
semmit nem kímélnek,
felrobbantják, ezért falai ledőlnek.
Ami épen marad,
lesz gabonatárló,
majd kezdetét veszi a rekonstrukció.
Hatvanas évektől
épül, szépül máig,
most büszkén mutogatja ódon falait.
Vár alatti pince,
hűvös pihenőt nyújt,
térben és időben elevenedő múlt.
Korhű öltözetben
szakácsok, pincérek
kínálják az étket, a fáradt vendégnek.
Újólag úgy érzem
ismét gazdagodtam,
egy kicsit a múltból szívembe lophattam.
Albert Ferenc, 2010. július 21