Már naponta
Írta: LouisdelaCruise Dátum: Szeptember 22 2010 19:22:00
H
Naponta kezeimben nyújtom át neki
Lelkem csupasz mezítelenségét,
Estére mind vetkezem vétkes bűneit
S hintem erény-magjaim szerteszét.
Teljes hír
CCCLXIV. szonett
Naponta kezeimben nyújtom át neki
Lelkem csupasz mezítelenségét,
Estére mind vetkezem vétkes bűneit
S hintem erény-magjaim szerteszét.
Világomban, - (újra otthon vagyok),
Hallgatom a tenger haragló moraját;
Már csak távoli messzeség poklom,
Míg mámat, már csak a Mennyország hatja át.
- Így, ha e világban élek vétkesen,
S naponta vívok csatát hontalan; -
S ha kell, halok ezeregyedszer is még,…
…Hogy ajkán varázscsókja ébresszen
Újra, s újra, hogy sötétlő múltam
Ezernyi fellegét kergessék szerteszét!
20100520
Louis De La Cruise
Minden jog fenntartva