Paripa...
Írta: Csontos Gabriella Dátum: Szeptember 25 2010 11:06:21
Gy
Fut a végtelen mezőn,
sörénye lobog a szélben...
nyargal a zöld legelőn,
szőre csillog a napsütésben.
Teljes hír
Paripa
Fut a végtelen mezőn,
sörénye lobog a szélben...
nyargal a zöld legelőn,
szőre csillog a napsütésben.
Patái puhán dobbannak a füvön,
izmai feszülnek,kirajzolódnak...
könnyedén ugrik át egy nagy kövön,
iramodva fut neki a rohanó pataknak.
Pilleként ugorja át-s már a túlsó parton
folytatja féktelen száguldását...
szalad,repül szárny nélkül, szabadon,
nincs,ki megállítsa rohanását.
Ám egyszer csak megáll és körülnéz...
csodaszép virágos réten találja magát...
ámulattal telve,tág szemmel tekint szét:
mindenütt illatos,színes,bódító virág.
Testén könnyű remegés hullámzik át-
érzi:vesszőfutása véget ért,megérkezett...
E virágos réten naponta kap csodát...
új örömöt,vágyat,boldog,szárnyaló létet.
/ Ez a vers allegória...Akkor írtam,mikor még új világ nyitotta nekem kapuját.../