Megállj!
Írta: vallejo Dátum: Szeptember 26 2010 08:23:39
Gy
Ha dúlni kívánnád mások otthonát,
Hidd el érkezem és biztos ott leszek,
Teljes hír
Megállj te gyülevész világ kolonca!
Tömörülj akár mundéros sorokba,
Ijeszthet aggokat menetparancsod,
/ -Ők még értik a csattogó bakancsot /
Bősz vonulástól ki józan az riad,
De tudom mit érsz és tudom hogy ki vagy!
Szörnyszülött lettél, vérszomjad iszonyat,
Pedig jó anyák nem szülnek torz fiat!
Hová ragadt el a gyűlölet, harag,
Szánalom nélkül írnád a sorsokat?
Még ember se voltál kéklő ég alatt,
De máris istennek képzeled magad!
Emlékezz! A zsarnok egy se volt örök,
Az erőszak felett én pálcát török,
S vélem mind, kinek válla vállamhoz ér,
Utcáinkból többé nem lesz csatatér!
A dögszagú út csak semmibe vezet,
Míg mi itt vagyunk nem emelhetsz kezet!
Nézz reánk! Falat von az élő kordon,
S mikor kell én is csupasz testtel óvom
Mindet, ki magát óvni képtelen,
Nem lehet létük remegő félelem,
Mert ereikben futó vérük kevert,
Nem lehetnek ők taposott, földbe vert
Trágya vagy elszórt hasztalan hulladék,
Az emberi élet nem csak egy marék
Homok, mit bárhova sodorhat a szél,
Az ember nem megunt penészes kenyér!
Ki szeretni tud, az igazért kiált,
Nem te rajzolod a perifériát
És ne mond, hogy vetésben is nő a gyom,
Megállj, mert én ott leszek és nem hagyom,
Hogy te tanítsd meg miként kell irtani,
És palánkokon túlra hajítani!
Mondom hát megállj! Skandálni nincs jogod!
Csak ragadd magadhoz szennyes billogod,
Torzóvá görbült szégyen kereszted
És iszkolj zugodba, mert helyetted
Igazak dalolnak ékes szózatot,
S miattad féltik a fényes holnapot.
Te ostoba porszem, csak szánlak téged,
S undorral vetem meg dogma ebéded.
Feszes gerinchez hitvány görbe lélek,
Megzavart elméd nékem mit sem érhet!
De követem döngő lépteid nyomát,
Ha dúlni kívánnád mások otthonát,
Hidd el érkezem és biztos ott leszek,
S megálljt kiáltok, ha lendíted kezed!