A remény lángja
Írta: heaven Dátum: Szeptember 28 2010 16:10:06
Gy.
Zsúfolt tömegben elveszik sikolyod,
csak könny-marta szemekkel botorkálsz,
kifosztott szíved egyre csak vesztegel;
Teljes hír
Zsúfolt tömegben elveszik sikolyod,
csak könny-marta szemekkel botorkálsz,
kifosztott szíved egyre csak vesztegel;
a torz világ feléd fordítja sötét arcát,
s fényfaló lidércek surrogása hallik.
Önrombolásod depresszió-kosarát
lankadatlan fonod, míg egyre csak
kapaszkodsz roskatag háttal,
a hamis illúziók kegyvesztett zátonyán.
Hited elhamvadt pernyéjét
gonosz démonok szelei kergetik
a valótlanság hazug vermébe.
De akkor se add föl!
Lásd meg az első napsugarat,
ahogy bebarangolja horizontod végtelenjét,
boldogság-szivárványba derengi azt,
majd lélegzetnyi reményt ölt újra magára,
- s vele csitul lelkedben az öröm szikrája,
mi csermelyek csobogásában ősidőktől él,
és mélyből riadtan föltörve ismét lángra lobban..
2010. szeptember 28.