Reakció egy képre
Írta: Csontos Gabriella Dátum: Szeptember 29 2010 08:28:01
Cs
Lehet,hogy inkább mellette,vele együtt élni és lélegezni...
Hogy beavatna minket a valós csodákba,
a mindennapok terheit viselő varázsba,
Teljes hír
Reakció egy képre...
De mi nők nem biztos,hogy a férfi hátán akarunk nehézkedni...
Lehet,hogy inkább mellette,vele együtt élni és lélegezni...
Hogy beavatna minket a valós csodákba,
a mindennapok terheit viselő varázsba,
a varázsba,mi számotokra tehernek tűnik,
de könnyebb,ha terhét ketten elviselik.
Ha terhének felét átadják másnak,
s örömmel tekintenek s elébe néznek a mának...
Ti férfiak megszépítenétek a való világot,
de egy pillanat alatt ellopnátok a boldogságot...
Hűtlen szívetekkel belémartok a szépbe,
belerondítotok az álmodott álomképbe,
ellopjátok a nők szívéből a tavaszt,
elkívántok mindent,mi szép érzést fakaszt...
Ne csak akkor álmodjatok egy szép,új világról,
ne csak akkor tündököljön érzés,mi lángol,
mikor valami ünnep késztet köszönteni minket,
mikor titeket tündérek pora vággyal behintett...
Legyen minden nap olyan,mint egy csodás álom,
legyen a mindennapokban megélt vágyálom,
való élet sarkallta édes derű,
hogy a valóság ne legyen keserű.
Legyen inkább igazsággal átitatott áhitat,
mely felébreszti a mindennapokban a vágyakat...
Legyen minden nap egyformán szép és való,
legyen a kimondott szavak mögött mindig igaz szó.
Hogy bízhassunk és hihessünk a mának,
hittel bízzunk egymás kimondott szavának,
nem kellene félni,mit hoz a holnap,
mikor visznek el a titeket felőrlő vágyak,
mikor jön el egy szebb és óhajtott nő,
mert várjátok,mit hoz az eljövendő.
Mert könnyen odadobtok a múlt élet szépét,
elfeledtek minden elsírt könny szépségét,
odadobtok telet és ébredő tavaszt,
feláldoztok,mi igaz érzést fakaszt.
Odadobtok mindent,könnyen megszerzett érzést,
remélve a hőn imádott másik szépségét!
De mikor a másik megun és kidob...
jönnétek vissza oda,hol remélve vár a hon.
De a megtört szív mégha vissza is vár,
valahol várása egy fakult reménysugár,
Reméli,hogy újra és tisztán éli a jót,
de féli újra megélni az ismételt valót...
2009.03.08.