becsukom ablakait szememnek
Írta: agota Dátum: Október 01 2010 06:41:27
H
Megállok.
Becsukom ablakait szememnek,
a fénynek feszítem arcom,
Teljes hír
Megállok.
Becsukom ablakait szememnek,
a fénynek feszítem arcom,
a bársonyos melegben,
megmártózik a testem,
súlytalanná lettem.
Alaktalan lelkem,
percekre útba lendül,
ölelő sugárnyalábok
néma harangja zendül
fülembe
dörömböl az élet,
dobhártyámon kopogtat.
Régi képek szaladnak
rosszak és szépek,
színesek vagy mattok
hosszú sora kattog
lezárt szempilláim zsalugátere alatt.
Eltelt egy nap.
Vihart arató kint tévelygő lelkem,
estére
magamba visszatereltem.
A pillanatból kiszállok
majd körbenézek,
legyintek,
nem érdekel
hogy ki látott.
Réges-rég "ad acta" tettem ezt a világot!