Az ünneplő ruhád
Írta: hova Dátum: Október 01 2010 17:02:14
Gy
Te nem hallottad,hogy szólítottalak,
az álomtündér közénk húzott egy falat.
Rád terítettem a lelkemből szőtt takarót,
Teljes hír
Gyermek lettél újból egy időre,
haza jöttél rövid pihenőre.
Fáradtan hajtottad ölembe fejed,
megtaláltad a régi helyed.
Ujjammal szíveket rajzoltam rád,
ez volt régen a védőruhád.
Kezemmel Holdat simítottam hajadra,
csillagot csókoltam a homlokodra.
Dúdolgattam, s fogtam a kezed,
közben suttogni kezdtem a neved.
Te nem hallottad,hogy szólítottalak,
az álomtündér közénk húzott egy falat.
Rád terítettem a lelkemből szőtt takarót,
ettől szép, nyugodt álmod volt.
Utadon csillagokat szedtél kosárba,
majd sétára indultál az álomvilágba.
Hold sugarát befestetted kékre,
aztán felébredtél végre.
A hajnal rózsaszínre festette arcodat,
az éjszaka meg feketére őszülő hajadat.
A kelő Nap aranyat csorgatott rád,
hogy legyen szép ünneplő ruhád.