Hozzád utazom
Írta: hipervandor Dátum: Október 01 2010 17:57:13
H
Remegõ platánként gyûrûzöm éveim,
megfeszülve várom hajnalom lépteit,
szemébõl reszketõ könnycseppként rám hullva
gyöngyözõ harmatként vigyázz az álmomra.
Teljes hír
Hozzád utazom
Remegõ platánként gyûrûzöm éveim,
megfeszülve várom hajnalom lépteit,
szemébõl reszketõ könnycseppként rám hullva
gyöngyözõ harmatként vigyázz az álmomra.
És amikor dobban a valóság szíve
faként halva, vízként rémülten ébredve,
tükrömben magamat többé sosem nézni,
pirkadat csókjáért epekedve élni.
Ahogy magányomban golgotámra érek,
mert minden sóhajjal elvesztelek téged,
aprócska fodrokat te ébresztesz talán
a lecsupaszított felszínem nyugalmán.
Lényeged meztelen valójában ma itt,
mint gyermekkéz által felém dobott kavics,
életem tavára hullámokat szültél,
ahogy rám simulva vizembe merültél.
//szeretni félek de ízed szomjazom,
magamat beléd most újragondolom//
2009.09.01.
Miklós Imola