Nem sajnálom
Írta: Inis Corphlo Dátum: Október 01 2010 20:46:45

---

Gy

Nem sajnálom azt sem,
Hogy rég elhaltak,
Csönddé fagytak
Üresen zengő ódáink.

---

Teljes hír

---

Sajnálom,
Hogy muszáj volt lekötöznöm téged
És azt is, hogy nem ízlik már
Régóta a véred.
Sajnálom, hogy le kellett
Tapasztanom ajkaid,
Ma csak hallgatnod kell
S gúzsban hagyni karjaid.

Sajnálom, hogy nem törlöm
Ujjbegyemmel könnyeid
S nem hagyom hátamba
Vésődni a körmeid.
Sajnálom, hogy kihűlt kályhám
Éj-koromját nyelem
S ha fulladt testem kihűlt,
A tied szabaddá eresztem.

Sajnálom, hogy többé
A párát nem lehelem,
Nem szűröm át köddé.
Sajnálom, hogy lábaid
Nem futnak már én felém
S, hogy vágyaid
Mint régen,
Nem rúgnak már én belém.

Sajnálom, hogy vörös holdak
Álom-fakó kék egén
Madarak s csillagok voltak.
Sajnálom, hogy még emészt
A múlt s ahogy benne
Nem köszönsz, csak elmész.
Pedig valójában búcsúztál
Szép csókokkal, ha igaz lenne.

Sajnálom, hogy rád untam
S azt is, hogy te énrám,
Miután egymásba dőltünk ájultan.
Sajnálom, hogy szerettelek,
Hogy kutattalak,
Kerestelek
Felhős egek felett
S poros utak alatt.

Nem sajnálom sorsunkat,
Te keletre, én nyugatra,
Hol emlékeink koldulnak.
Nem sajnálom napjaink,
Perceink, óráink
S elsárgult lapjaink.
Nem sajnálom azt sem,
Hogy rég elhaltak,
Csönddé fagytak
Üresen zengő ódáink.

Inis Corphlo (2010. október 1.)