Ősök útján.
Írta: Artakos Dátum: Október 04 2010 10:22:42
MM
Láncszem vagyok! Érzem!
Millió értelmes lényt
hordozok, mint reményt!
Végül őket majd megítélem!
Teljes hír
Őseim! Tudtok e rólam,
vagy eltüntetek végkép az Időben
és a végtelen Térben,
a széllel szállongó porban!
Láncszem vagyok! Érzem!
Millió értelmes lényt
hordozok, mint reményt!
Végül őket majd megítélem!
Énbennem ma ők döntenek.
Önmagukról szólnak vallomást:
választották e az élniakarást,
vagy a semmibe eveznek.
Tőlük kaptam az erőt,
kemény akaratot, szívet,
vesékbe látó szemet,
értelmes agyvelőt!
Ha van bennem gyengeség,
belőlük ered, tőlük jön!
Minden vágy, minden öröm,
az Ő hőfokukon ég!
Én csak utód vagyok,
az ő útjukon megyek,
amit még nem ismerek!
De értük is harcolok!
Mert tudom, hogy szeretnek!
Akarnak általam még élni,
és még tovább remélni,
hogy egyszer megölelnek.