Gidának
Írta: csak-fater Dátum: Október 23 2007 10:07:20
Ölelj magadhoz, szoríts er?sen, hogy érezzem,
Szíved dobbanását, s azt, hogy még létezem.
Sp
Teljes hír
Ölelj magadhoz, szoríts er?sen, hogy érezzem,
Szíved dobbanását, s azt, hogy még létezem.
Éreznem kell, hogy szeretsz!
Te, most már bármit megtehetsz.
Szeretlek, s szükségem van rád, egy mindörökre,
S ha nem vagy, vágyom id?r?l id?re, ölel? öledre.
Ám van egy hely, fent vagy lent, ahová nem kísérhetsz el,
Ahonnan a szavam nem ér el, hová nemsokára mennem kell.
Hol nincs lombzizzenés, hol a hangtalan szavak laknak,
S a gondolatok csak csatangolnak, de onnan mindig láthatlak.
Hová mennem kell, ott más lesz a Föld, s más a világom.
Nagyon fázom, örökkön örökké Rád, a melegedre vágyom!
Vagy TE, kinek jóságos szíve ezer karát,
S vagyok én, ki többé nem vesz már új ruhát.
Az id?malma ?röl, mindent elrabol,
Az érzés üvöltve lázad, s tombol!
Szeretlek! S szeretem az id?t, mely veled múlik el,
De jaj! Egyszer eljön a pillanat, s búcsúzni kell.
De mire jó a szív, ha egyszer megáll, s itt hagy,
S mire jó a száj ha sok szót magában hagy?!
Vagy, s még itt vagyok, hát addig legyünk boldogok,
Lássanak minket együtt minél többet a ragyogó csillagok.
Ne tartsd magadban a szót, mond ki, amíg nem kés?,
Kimondom, szeretlek, s hulljon Rád megannyi szeretetes?!