Itt bent...
Írta: bizkit Dátum: Október 12 2010 23:22:59
N
Újra ragyog a kék égen a Nap,
Boldog lesz megannyi gondolat,
Elfelejtve minden bánatot,
Várva, tágra nyílt szemekkel a holnapot...
Teljes hír
Felettem ragyog a csillagos ég,
Bennem mégis néma sikoly pár kósza kép,
Csókok, vallomások, hazugság,
Vakon remélt szebb világ.
Fájdalom, megbocsátás, düh, béke...
Lassan de biztosan tesznek jégre,
Lassan elalszanak a fák,
Itt a hideg ősz, elnémul a nagyvilág,
S egy kis napsugár ha testemre vetül,
Érzek némi melegséget még itt belül,
De már nem hiszem, hogy ez így marad.
NEM! Tudom jön a tél...
Mint megtisztulás egy hózáporon át.
Lassan fehérbe borul a táj,
Megtisztulás ez, hisz itt a halál.
Lelassul minden, s várja a jobb időt már.
Mikor már minden reménye elveszett,
Érzi itt az ideje az új életnek.
Eljő a tavaszi ébredés,
Zöld lombban a madárcsicsergés.
Újra ragyog a kék égen a Nap,
Boldog lesz megannyi gondolat,
Elfelejtve minden bánatot,
Várva, tágra nyílt szemekkel a holnapot...