CSODA AZ ŐRHEGYEN
Írta: NDI Dátum: Október 19 2010 09:48:03
N
Mátyásmadár bámul kettőnkre egy fáról,
és amint elrepül: tolla villan kéken.
– Repülő kékmadár! – És tudom, ez a perc,
amelyre álmodva vártam olyan régen.
Teljes hír
NAGY DOMOKOS IMRE
CSODA AZ ŐRHEGYEN
– Dorkának –
Mert igézet lapul minden kis levélen,
mert varázslat bújik minden fa mögött,
épp ezért ne csodáld, hogyha előjöttek,
és életre keltek szám és szád között.
Ősrégi bűbájok utolsó mentsvára,
vágyszülte álmoknak végső menedéke
ez, amely bennünk most féltően körülvesz:
sűrű fenyveserdő varázslatos kéke.
Itt az idő megáll, itt a szél mesét mond,
erre nincsen rontás, itt minden jutalom;
manók kukucskálnak a fatörzsek mögül,
amíg dobogó kis szívedet hallgatom.
Mátyásmadár bámul kettőnkre egy fáról,
és amint elrepül: tolla villan kéken.
– Repülő kékmadár! – És tudom, ez a perc,
amelyre álmodva vártam olyan régen.
Csodának oly kicsi, mégis oly végtelen –
dobogó kis szíved verését figyelem...
(Bükkszentkereszt, 1961. augusztus 24.)
/Az Egy nagy szerelem epizódjai ciklusból/
[Egyszervolt szerelmek emlékei III.)