El?ttem állt a sorban.
Írta: szukicszs Dátum: Október 25 2007 06:30:35
Már nem látom.
Már nem akarom látni.
H
Teljes hír
El?ttem állt a sorban.
Felnéztem rá.
Magabiztosnak t?nt, aki tényleg érti a dolgát.
Kicsi voltam mellette, vak, vad, s gyenge, mint aki keresi lelki és szellemi vezet?jét.
Feszült voltam. Gyermeki er?szakkal kapaszkodtam belé, fogtam a vállat, követtem, kísértem. De ?, soha nem nézett hátra. Nem értettem, miért.
El?ttem állt, el?ttem haladt, csak ?t láttam.
Egyszer csak kitárult el?ttem a hazugságokkal felszínre hozott képzelete. Láttam, amit ?, éreztem, amit ?, s tudtam, ez nem a valóság. Önmagát is tudatosan becsapva mutatta nekem az utam. Hazugságokkal kreált magasságokból táplálta felém a tudást, de soha nem engedte, hogy magamba szívjam. Mert nem volt mit.
Már nem látom.
Már nem akarom látni.
Bár néha eszembe jutnak az élmények, miket soha nem éltem át vele, -csak kés?bb, nélküle- csak a képzeletemet borzolta, s hittem, hogy valóban élek.
Nem éltem.
Már élek:
Már nem látom.
Már nem akarom látni.