V isszanézve...
Írta: mamuszka Dátum: Október 20 2010 09:06:44
MM
Szórjon szerteszéjjel a szél,
emlékemet lepje a tél.
Fagyos emlék gyorsan olvad,
mindig újra kisüt a Nap.
Teljes hír
Áprilisban - bika-jegyben
apám meghalt - árva lettem,
azonnal, hogy megszülettem.
Nem ismertem, ő sem engem,
elszólította az Isten.
Alig múlt huszonhét éves,
igazságtalan az élet.
Szép, fiatal özvegy anyám
elvesztette az otthonát,
ifjú férjét, boldogságát,
nehezen viselte bánatát.
Így nem lettem "gyermekáldás",
sokkal inkább "istencsapás".
Nagyszüleim neveltek fel,
már gyermekként felnőtt lettem.
Erőt adott árvaságom,
úrrá lettem sok csapáson.
Elvegyültem és kiváltam,
mindig magamra találtam.
Életemre visszanézek,
nem gyötör a szégyenérzet.
Ha meghalok, hadd égjek el,
kukacok ne faljanak fel.
Legyek porrá és hamuvá,
új életek anyagává.
Szórjon szerteszéjjel a szél,
emlékemet lepje a tél.
Fagyos emlék gyorsan olvad,
mindig újra kisüt a Nap.