HALOTTAK NAPJÁN
Írta: ZETA Dátum: Október 28 2010 20:09:15
H
Sárga levél hull a földre
Sétálok a temetőbe.
Édesapám, édesanyám
Nem gondoltok ti már én rám.
Teljes hír
HALOTTAK NAPJÁN
Sárga levél hull a földre
Sétálok a temetőbe.
Édesapám, édesanyám
Nem gondoltok ti már én rám.
Lelkem súgja szívem zuga
Menjek hozzád újra, újra.
Kavarognak az emlékek
Nem rakhatok én rá féket.
Elő jönnek minden évben
Szívem vérzik azt is érzem.
Apám, anyám nem láthatom
Megszoktam már a bánatom.
Gyertyát gyújtok minden évben
Vágyam száll a messzeségben.
Csillag gyúl a temetőben,
Szívem hisz a teremtőben.
Aki adta el is vette,
A szívemnek azt üzente.
Minden életnek van vége
Nyugodjak meg, legyen béke.
Nyugodt vagyok, mégis úgy fáj
Szívem körül az a kis táj.
Gyertyafénnyel emlékezem,
Ellenük én nem vétkezem.
Temetőben hull a levél
Földet érve már az nem él.
Szél viszi a fától messze
Emléke is elfeledve.
Halott levél temetőben
A sírdombon heverőben.
Emberélet, mint a levél
Soha többé az már nem él.
Gyertyafényes éjszakában
Hallom, hogy a lelkek szállnak.
Múltat idéz minden lélek
Előjönnek az emlékek.
ZETA