Valaha volt
Írta: Antoinette Dátum: Október 28 2010 23:01:51
N
Másztam fel az álom -hegyre,
vágytam el egy másik helyre,
hol a plátói szerelem
nem sanyargat többé engem.
Teljes hír
Valaha nyáron perzselt a Nap,
nem volt árnyék és nem volt kalap.
Valaha volt száraz meleg,
ki emlékszik, ki mondja meg?
Valaha nem voltam különc,
(csak egyszerű használt küldönc)
akkor még nyílt a rózsafa,
ma nem sarjad rózsa rajta.
Rég öleltem barátaim,
de még a múlt határain
egyszer őket látni vélem,
megölelnek majd remélem.
Másztam fel az álom -hegyre,
vágytam el egy másik helyre,
hol a plátói szerelem
nem sanyargat többé engem.
Gyáva voltam, nem tagadom,
csalódásból álom-halom
lett a mese őszi vége.
(És vajon a mese kész-e ?)
Valaha volt bús fák alatt
valaha volt el-elmarad.
Valaha volt visszanéz rám,
szomorút még nem látott tán.
Sírhalomba összerázva
valaha volt meg-megrágja
a törékeny régmúltakat.
Múltból ósdi csont-kirakat.