Nélküled
Írta: gondola Dátum: November 01 2010 11:44:58
N
Felbőszült zivatar árasztja lelkemet,
lopja a perceket - utolér, bezsebel
rám ül a döbbenet…
maradtam, Nélküled!
Teljes hír
Nélküled
Mozdul az alkony, ébred a Föld
ablakot nyit, egy új nap előtt.
Olvad a dér a fű peremén,
derékba tör, a feltámadt szél.
Elkopott tegnapok emléke megfagyott,
jégbezárt virágként várom a holnapot.
Üres légben védtelen koldusok -
nesztelen csendben, köztük ballagok.
Kiált a "NEM!"- míg kezed engedem,
felszálló köd nyomán tátong helyed.
Felbőszült zivatar árasztja lelkemet,
lopja a perceket - utolér, bezsebel
rám ül a döbbenet…
maradtam, Nélküled!
/2010.10.30./