Forró szél 2/1
Írta: LouisdelaCruise Dátum: Október 27 2007 05:14:37
T
Látom, tavaszod új hajtása fakad,
Rügyed, s bimbód pattan csodára;
Teljes hír
I. rész
I. szell?
Cseresznye
Látom, tavaszod új hajtása fakad,
Rügyed, s bimbód pattan csodára;
S míg Áprilr17; hava b?szen halad,
Öltöd új ruhád, virág pompába.
Kelleted kéjesen, ártatlan szirmod
Bibéd porozni, s élni sikkesen;
Míg vágytad újra, e gyönyör? kínod,
Hogy hozd világra, sok kis gyermeked.
Majd száz és száz iker-ivadék,
Mi borítja, s gazdagít testedet;
Piros-pozsgás arcok, gyöngy-f?zér
Ékszere, vidítja fiatal lelkedet!
Míg júniusi szell? érint, s dalt fakaszt,
Kóstolva, húsa roppan a fogaim alatt!
II. szell?
Öreg tölgy
Most halott vagyok, vagy csak tettetem,
Kik köröttem vagytok, nem lát halálom
Egyik sem, már csak gally, s ág-bog életem?
Halódó felem éke, csak Egy-hajtásom!
S míg kényeztet ágam, reggeli kakukkszó,
Majd szerelmes gerlepár búgja kegyét;
Nyújtózom még egy picit, kéjesen, jót,
De elny?tt ruhám hasad hosszban ketté!
Kérges b?röm alól fedetlen testem
Tárul, s szégyenem utolsó nyara;
Fojtom könnyem, s utolsó kenetét veszem,
Majd ?szre vár, a balta, csattogó zaja!
S míg éltem százat, majd ?szi halált vég,
Melegít téli szívet, testem lángja még!
III. szell?
Lilaakác
Még nem halnék, igaz zöldem ny?tt
Cip?ben topog, s ujja kikandikál,
De szégyenem nincs csak víg-der?m,
Mert még nékem dalol minden madár!
Nevelem gyermekem, fürtös virága,
S remeg? kéjben szeret-hangja zsong,
Porozzák term?it, dongók, s méheik száza
Éheik, porra és édes nektárra ront.
Míg hónap telik, s mag hull term?re,
Fúrja meleg ágyát, s bújik friss hajtás;
Felsír az újszülött, a vágyott csemete,
Hajnali fohász, harmat könnye táplál.
"Még nem halnék, de sarjam látom él,
Már vígan megyek halálba, ha Nap, végs?n kél!"
IV. szell?
Mocsár
Vad szél kószál, mocsári láp felett,
Kócol borzosra r?t nád-fejet.
Majd fésül napsugár-nyugta-kelte,
S es? záporozta, h?vös reggelek.
Poszáta, s rigó szövi szerelmét,
Míg óvja-védi árny, s titok;
Estid?ben kuruttyol éji zenét,
Varangybéka, s kér légyottot.
..."Tükröm-tükröm, szell? sem fodroz,"
Láp-szépe menyasszony, tündérrózsa,
Menyegz?re készül? víg-asszony,
Mily gazdag ?, Királyn?-pompában.
S míg, ha láp csak b?zös mocsár udvara,
Mégis csillog víz-tükrében, a Nap sugara!
V. szell?
Futó zápor
Kósza felh? béget, s bitangol csürhén,
Hálás barmok, legelve fülledt párát;
Míg szell?-kutya tereli, égnek kékjén,
S álmából ébred? juhász, pattint ostorát.
Tikkadt jószágok csak sírva nyugodnak
Csak hull könnyük, csak hull némán.
Zápora égnek, s napnak sugara
Hídként köt, Kelet-nyugatot szivárvány.
Míg csendes es?ben b?rig ázva,
Ményk?ként dörej, s villámcsapás;
Így cikáz, juhászkorbács vágya,
Kurjongat, dalol, s így vihorász.
Es? veri port, s piszkos lábnyomom,
Majd útszéli tócsákban csillan, új Napom!
VI. szell?
Erdei illat
Hajnali Nap sugara ásít le rám, s
Kora-harmat csillog f?szálon még,
Bozót mélyén, pipacsos kis tisztás;
Míg forrás táplálja erd? csermelyét.
H?s vize üdét ád madárnak, vadnak,
Mélyén árnyként, szerelmes hal suhan;
Míg kúszik a nap delel?re nyárban,
Ahová csak nézek, szerelem fakad!
Pille illan fergeteg, s így cikáz,
Dong darázs éneket, víg nyári zenét,
Szell? lebbenti erd? illatát, s
Lassan, alvó nap kíván szép estét!
Míg szenderül a Nap, s kezdi Szép-álmát,
Hold kúszik égre fel, ki éjben strázsál.
VII. szell?
Szent-Iváni éj
Langy estében, míg hangfoszlányt visz a szél,
Csábító éneket, esti szerenád
Dallama, szerelmes szívet zenél,
S finoman rezget húrjait, hárfáján.
Hamvas t?z pattog, s kezemben kéz,
Csók ajkakra szeretet, tárja ki szívét;
Bársony b?re illata, s csurranó méz.
Szerelem sz? álmokat, Szent-Iván éjjelén.
S míg Virág csókja áztat ajkamat,
Majd buja vágya hoz testi kínt,
Illata, s íze, gyönyör szorít torkomat,
Pajkos Ámor nyila, éjben megérint.
Vágytam a szerelmet, s t?z igézte azt,
Lobbantja lángjait, mik táncolt árnyakat.
20070523-25
Louis De La Cruise
Minden jog fenntartva!