Verébredés
Írta: Janek Dátum: November 05 2010 20:37:55
MM
Szerda éjén ázott veréb
álomra hajt, csukja szemét,
imádkozik szárnyaival
lenne erős, mint a bivaly,
Teljes hír
Szerda éjén ázott veréb
álomra hajt, csukja szemét,
imádkozik szárnyaival
lenne erős, mint a bivaly,
vagy legalább egyelőre,
nőne bár óh nagyobb körme!
Megmutatná a bagolynak,
hogy örökre hanyagolja.
Tündér jár a veréblakban
varázslat ír át állattant:
legyen lábán lionköröm
ezen ne múljon az öröm!
Retteg-röhög kerek erdő,
verébrespekt szemre megnő,
gólyalábon jár a beste,
szaruművön egész teste,
díszítésnek rápingálja
virágát, mely irigy sárga.
Bagolyról kap egy kis fülest,
hogy odúja már nem üres,
izgatottan lábal tovább,
bölcseknek mutatni csodát;
tiszteljék a kisebbséget,
ha már a körmére néznek!
Begyet ver, csiripel vagány,
dagad a toll a mellkasán,
fegyverzetét reszelgeti,
gépén chip-kör-ímélezi,
veréb mond ma hírt bagolynak:
hú, de nagyon megkarmollak!
Bagolyvárban rémhír éled,
húz ki *Passer elé téved,
vadászveréb már egy véreb,
kuvikolnak hú-testvérek.
Szekrényben fél bagolyfiók,
változnak a tradíciók,
elesége megmutatja,
milyen az igazi karma.
Reszket uhu, éhes veréb,
felkopott csőr ma az ebéd.
Hősünk unja mutatványát,
korgó gyomra látja kárát,
tüzet rak ott a kis dörzsölt,
lába alá odapörköl,
gyulladásra új szert lizál,
körömvirág kencét csinál.
Tündér látja megsajnálja,
hogy máglyán a toll Jeanne D’Arcja,
ujjával gyors ötöt pöcköl,
s fő edényben körömpörkölt.
Újra a veréb is madár
lábas főztje körül ugrál,
így lesz az oroszlánköröm,
étel egy szép csütörtökön.
Ha valaki mégsem hinné,
kérdezze az öreg Linnét!